|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Berényi Miklós 2007. július 9.Kulturális és szórakoztató rendezvények zajlottak három napig a nagyváradi vár minden sarkában a Várnapok alkalmával. Az eseménysorozat részeként többek között román és magyar nyelvű várismertető túrákat szerveztek, történészek vezetésével. A július 7-i események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon. Jakabbfy László vártörténész elmondta, a várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget. Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli József elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség. ” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk” – hangsúlyozta Tempfli. /Gergely Gizella: Tudós püspökökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A hét végén tartották Nagyváradon a Várnapokat, ahol rengeteg színvonalas rendezvény, koncert között válogathattak az érdeklődők. Nem reklámozták kellőképpen a Várnapokat, s ezen belül a fellépőket sem. A legtöbb váradi csak az utolsó napon értesülhetett a médiából, hogy jön a Ghymes is. /Both Abigél: A vár három szabadnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2016. január 25.Monodráma Jávor Pál életébőlA Magyar Kultúra Napján, január 22-én a Kölcsey-díjak átadása után magyar szerző magyar témájú, ráadásul Araddal is kapcsolatba hozható színdarabját mutatta be az Aradi Kamaraszínház. A Jávor c. monodráma aradi előadásának külön érdekessége, hogy majdnem ősbemutató, tudomásom szerint hivatásos színház még játszotta, bár néhány alkalommal közönség elé került a budapesti Uránia filmszínházban, amolyan magánelőadáson, pedig feltétlenül megérdemelné – megérdemelte volna eddig is – hogy rangos színház műsorán szerepeljen. A mondráma hőse Jávor Pál, az aradi születésű egykori nagy magyar színházi, de még inkább mozisztár. „Ő volt kora férfiideálja, őt szerették volna utánozni megjelenésben, viselkedésben, női szívek meghódításában. A magyar film koronázatlan királya, versenytárs nélküli Don Juanja volt ez a sármos, mulatós kedvű, ám olykor féktelen kicsapongásai ellenére is gerinces őstehetség.” – írja Puskel Péter, élete aradi szakaszának kitartó kutatója. Ezek ismeretében igazat kell adni a kamaraszínházi beharangozónak, amely szerint a darab „a nagyközönség számára egy eddig ismeretlen Jávor Pál-képet bontakoztat ki a filmcsillag naplójából és leveleiből”. Igen, mert merőben új és szokatlan a helyzet, amelybe 1944 őszén, a magyarországi nyilas uralom kezdetén a híres színész kerül: letartóztatják (mert nem árulja el zsidó feleségének tartózkodási helyét), megalázzák, verik, Sopronkőhidára, a hírhedt börtönbe zárják, majd Németországba hurcolják, onnan sikerül – miután amerikai kórházban ápolják – nyolc hónap után hazajönnie. A darab ezeknek a hónapoknak keretbe illesztett története: a színész amolyan videómagnó előtt meséli el feleségének mindazt, ami vele megtörtént. (Ami a Jávorban nem szerepel, de tény: ez a pár hónap többé soha össze nem illeszthető törést okozott a sztár életében. Amerikába „disszidált”, ott kudarcot vallott, s visszatérte után, 1959-es haláláig már meg se közelítette egykori önmagát. Naplója, amelyet a szerző, Pozsgai Zsolt (ötkötetes drámaíró, számos színház művészeti vezetője, forgatókönyvíró, fordító stb.) dolgozott fel inkább több, mint kevesebb hűséggel, megrázó dokumentuma élete egy fontos szakaszának. A nyilasok fogságában a minap még istenített színész megtapasztalja, hogy azok, akik azelőtt szerették és tisztelték, most ellene fordulnak, pocskondiázzák, megalázzák, kínozzák egy borzalmas eszme jegyében, szembesül a kegyetlenséggel, az ember önmagából való kifordulásával – egy új, embertelen világ tárulkozik ki előtte, amelyet megpróbál méltósággal túlélni. A tét: élet vagy halál. Megkapó az őszinteség, amellyel Jávor kitárulkozik, s az erő, ahogyan ezt a szerző dokumentum-értékű, de mégis csak fikciós darabban megjeleníti, s végül a színész, aki mindezt eljátssza. Meggyőződésem, le is írtam már, hogy vannak (amúgy kitűnő) darabok, amelyek egy (vagy több) remek színész nélkül nem tudnának eljutni a néző szívéig. A Jávor érzésem szerint ezek közé tartozik, de az író-rendező Pozsgai Zsoltnak (ötkötetes drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró, vérbeli színházi ember) sikerült egy rátermett és nagyszerű színészt találnia a szerepre Szőke Zoltán személyében. A sokak által kedvelt, immár több mint másfél évtizedes tévésorozat (Barátok közt) Berényi Miklósa ezúttal olyan szerepet kapott, ahol megmutathatja igazi képességeit. És bizonyít: a monodrámában tucatnyi szereplőt játszik el változó hanghordozással, mimikával, gesztusokkal, s mindebben – a (kiváló) szövegen kívül – csak egy fotel, no meg egy (figuráját a színpad hátterében lévő vászonra kivetítő) videomagnó-ős, a kezdetben elegáns, majd egyre slamposabbá váló öltöny, a vége felé kibomlott nyakkendő, a nagdrágból kicsúszott, fehér kórházi köpenynek tűnő ing az eszköze. Mondhatni semmivel játssza a kb. 70 perces darabot nagy megjelenítő erővel (egy ilyen szövegnek a betanulása önmagában sem semmi), amely alatt újra és újra átéli és hitelesen közvetíti a nézőtér felé a főhős gondolatait, érzéseit, a borzalmakat, amelyeken átesett úgy, hogy a néző meg se pisszen, hogy aztán felszabadult vastapssal köszönje meg a nagyszerű színházi élményt. Szőke Zoltán először szerepelt Aradon, Pozsgai Zsoltnak ez a második bemutatkozása (Liselotte és a május c. darabját pár éve egy rövidszínház-fesztivál keretében már láthattuk.) Szívesen látnám őket máskor is. Jámbor Gyula. Nyugati Jelen (Arad) 2017. február 26.Partiumi zenészek találkoztakPéntek este/éjjel a váradi Trade Centerben rendezte meg az V. Partiumi Zenésztalálkozót az RMDSZ Bihar megyei szervezete. A díszvendég Szőke Zoltán színművész volt a jó hangulatú bulin. Néhány évvel ezelőtt disznótoros, illetve farsangi mulatsággal kezdődött a várad-őssi sportcsarnokban, azonban az évek folyamán kinőtte ezt a létesítményt, és mára Bihar megye legnagyobb magyar mulatságává vált. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Partium Alapítvány és a Sanzon zenekar által rendezett Partiumi Zenésztalálkozóról van szó, mely idén ötödik alkalommal került megszervezésre a várad-szőllősi Trade Centerben, több mint másfél ezer résztvevővel. A sikert jelzi, hogy akár többen is jöttek volna, de már nem volt erre kapacitás. Berényi Miki A megye szinte minden sarkából rengeteg személy érkezett, s amíg a régi ismerősök, barátok örömmel üdvözölték egymást, s elhelyezkedtek, akik akarták, tombolajegyeket vásárolhattak, illetve természetesen később is az est folyamán. A műsorvezetői szerepeket Balázs Anita és Szőke Zoltán színművész, a népszerű Barátok közt sorozat Berényi Miklósa látták el. Utóbbit többször is megostromolták a nők, de a szappanopera férfi rajongói is, talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy több tucatnyi szelfi, közös fénykép készült vele közösen. A rendezvény kezdetén vezető RMDSZ-es politikusok kívántak jó szórakozást az egybegyűlteknek: Cseke Attila szenátor, az RMDSZ megyei elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök, Biró Rozália parlamenti képviselő és Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Az előzetes program szerint a meghívott zenekarok a következők voltak: a Desszert zenekar, a Koktél, a Westlife, a Haver-Rock, a Dreamers, a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar és a Dupla Kávé. Médiatámogató a Bihari Napló volt. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2017. szeptember 18.Magyar Kulturális Napok: vásár, koncertek, közönségtalálkozó volt a várbanA nagyváradi vár adott otthont a Magyar Kulturális Napoknak, melyet a Nagyváradi Turisztikai Egyesület (APTOR) és a nagyváradi önkormányzat közös szervezésében zajlott a hétvégén. Vásár A kulturális napok keretein belül számos programot és fellépőt hirdettek meg, azonban a délutáni órákban mégis alig 50 ember lézengett a várban. Mint azt már megszokhattuk a hasonló eseményeken, most is voltak különféle vásárok, azonban vásárlók annál kevesebben. A hirdetmény szerint az árusok péntek délutántól vasárnap estig a kulturális napok programja szerint jelen lesznek, azonban szombat délután néhány eladó azt mondta, hogy lehet nem is maradnak vasárnapra, hiszen alig van látogató. Három kategóriában hirdettek meg vásárt: kirakodóvásár, Érmellék ízei és könyvvásár. Mindezek közül a könyvvásár volt a leggyengébb, csupán egyetlen stand volt felállítva, de pozitívum, hogy gazdag kínálattal, magyar nyelvű könyvekkel érkezett az eladó. Az Érmellék ízei és kirakodóvásár kategóriákban már többen voltak: levendula- és méztermékeket lehetett kapni, illetve borokat, hidegen sajtolt olajokat, gyöngyékszereket, kerámiatárgyakat, friss gyümölcsöt és zöldséget, magyar mintás kézimunkákat, fából készült sakktáblákat és textil táskákat. Két látogató Szintén mindennapi programnak hirdették meg az íjászatot és az airsoft lövészetet a Deus Vult Egyesülettel. Az egyesület székhelye a vár M épületében van, ahol néhány tag jelen is volt, elmondásuk szerint csak két látogatójuk volt szombaton, a délutáni órákig. Ők két programmal is készültek, az egyik íjászattal kapcsolatos: a játékhoz négy személyre van szükség, ketten a pajzsot fogják és ketten az íjjal ,,gólt” lőnek, a kapu maga a pajzs. A másik program az airsoftozás lett volna, de ez sem vonzotta a látogatókat. Lapunk két munkatársa azonban a Deus Vult Egyesület jóvoltából kipróbálhatott a virtuális valóság elnevezésű játékot, melyet szintén kipróbálhattak volna más érdeklődők is. Íjászverseny A szombati nap folyamán a várban a Pusztai Farkasok Ordas Nemzetsége megrendezte az Ordas Kupát, amelyen nagyváradi, élesdi, debreceni, bakonszegi, eleki íjászok is részt vettek. A verseny 10 órakor kezdődött, s több fordulóból állt, ami során a vár területén elhelyezett és a közönségtől elkerített céltáblákat kellett eltalálniuk. A céltáblák között voltak egyszerűbbek, de háromdimenziósak is, többek között vaddisznóra, túzokra, fácánra is lehetett lőni, persze ezek csak illusztrációként voltak jelen. Harci bemutató A versenyzők csapatokba szerveződtek és minden „stációt“ végigjárva gyűjtötték a pontokat, majd a verseny végeztével gyerek-, női-, férfi-, illetve korosztályi kategóriákban díjazták őket. Az eredményhirdetést megelőzően harci bemutatót is tartottak, amin késsel történő közelharcot, íjászatot szemléltettek, de a szablya élességéről is megbizonyosodhatott a közönség. Az Ordas Kupa az Ordas Nemzetségnél maradt, jövőre azonban újra megküzdhetnek érte a csapatok. Lecsófőzés a várban A Magyar Kulturális Napokon a hagyományos magyar ételek sem hiányoztak, a hasonló rendezvények elengedhetetlen kürtőskalácsa és lángosa mellett lecsót is lehetett kapni. A bejelentett lecsófőzés szerényebb módon a Queen’s ételstandjánál zajlott a turisták nagy érdeklődésére. A három felállított üstben nemcsak lecsó, hanem töltött káposzta is főtt. Az ételek megvásárlásából befolyt összeget a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozzák. Az alapítvány számára a vár udvarán felállított urnákban és egy standnál is gyűjtöttek. Találkozás Szőke Zoltánnal A Magyar Kulturális Napok vendége Szőke Zoltán volt, a Barátok közt Berényi Miklósa, aki szombat és vasárnap délután volt jelen a várban. Szombaton a program szerint délután 3 órakor kellett volna színpadra álljon, ennél egy kicsit később érkezett. Körülbelül délután 4 óra körül sikerült lapunk munkatársa beszélgessen vele, kedvesen nyilatkozott lapunknak, arról, hogy mi a véleménye a rendezvényről és, hogy mivel készült az itt töltött néhány órára. ,,Boldogan vállaltam a felkérést – lévén, hogy vajdasági születésű vagyok – és örülök, hogy meghívtak ide, a Partiumba erre a fantasztikus hétvégére. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanaz a magyar szív dobog mindnyájunkban, és ugyanazokon a kulturális alapokon nőttünk fel.” – nyilatkozta lapunknak a színész. Néhány verssel is készült a látogatás alkalmából, melyekről úgy vélekedik, hogy illik a Magyar Kulturális Napok eszméihez, ezért egy Tóth Árpád, egy Vörösmarty Mihály verset hozott magával. Emellett két másikat is, melyet egy Gábor nevezetű barátja írt – a költő teljes nevét nem árulta el – , amelyeknek szellemi és spirituális értékük van, a magyarság szellemét adják át. ,,Kötetlen programra lehet számítani, a szervezőkkel semmit nem beszéltünk meg. A nézőknek mindig egy plusz okot ad egy ilyen rendezvényen részt venni, ha egy olyan televíziós személyiség jön el, aki egy napi sorozat főszereplője, akár verset mondani, vagy akár műsort vezetni, beszélgetni. Azt szeretném, ha itt minden program a Magyar Napok égisze alatt zajlana”. Koncertek A koncertsorozat népzenével vette kezdetét pénteken, Heit Lóránd és zenekara többek között hajdúsági, sajói, kalotaszegi és szatmári muzsikát is játszott, a koncert azonban inkább háttérzeneként szolgált a vásáron nézelődők számára, a színpad körül kevesen hallgatták az előadást, de emellett akadtak olyanok is, akik táncra perdültek. Csobot Adél koncertje kisebb csúszással kezdődött, a színpad előtti teret elfoglaló közönség nem volt nagyszámú, ez talán annak is betudható, hogy ugyanebben az időpontban zajlott a budapesti Opera balettelőadása is. A nagykárolyi származású énekesnő a múlt századi pesti éjszakákat felidéző zeneszámok mellett Caro Emerald dalait és saját dalokat is előadott, a koncert végére pedig az olyan slágerek is bekerültek, mint az I follow Rivers vagy a Call Me Maybe. Szombat este nyolc órától Kállay-Saunders András lépett fel immár egy nagyobb közönség előtt, igazi szombat esti buli hangulatot teremtve, az angol nyelvű zeneszámai között ott volt a Running című is, amivel 2014-ben képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Vasárnap estére tervezett koncertjeit jócskán módosította a délutáni heves vihar, a vásár standjai üresen tátongtak, a Qeens ételstandjának tetőzete pedig megrongálódott, csupán a kürtőskalács- és a lángos-árusítók maradtak. A kiérkező emberek kíváncsian várták, hogy lesz-e valami a meghirdetett koncertekből, ugyanis hét órakor, amikor a Publika-koncertnek kellett volna kezdődnie, a színpad félig leengedve, a hangtechnika összepakolva állt a vihar után megtépázott rendezvényen. A szervezőket kérdezve felmerült az a lehetőség is, hogy a koncerteket elhalasztják egy későbbi időpontra – aztán megérkezett Vastag Csaba, s a közönség egyértelműen annak adott hangot, hogy ők igenis maradnak. Így a szervezők és az énekes menedzserének közös megegyezésére a koncert megtartása mellett döntöttek, a közönség nagy örömére leszedték a ponyvákat a berendezésekről. A fellépő mellett a publikum is megérdemel egy nagy tapsot, ugyanis kitartásuk rendíthetetlen volt. A Publika együttes koncertje elmaradt – azt valószínűleg a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozaton fogják bepótolni, mondta el Mihai Jurca szervező -, az eredetileg nyolc órától kezdődő Vastag Csaba-koncert pedig a színpad újonnani felállítása miatt kilenc órától kezdődött. A közönség most sem volt nagyobb az elmúlt napokhoz képest, ám akik a rossz idő, a hideg és a csúszás ellenére kitartottak igazán jól érezhették magukat, Vastag Csaba ugyanis egy energikus, mindenkit megmozgató koncertet adott, de nem hiányoztak a líraibb zeneszámok sem, mint például az Őrízd az álmot című, vagy Máté Pétertől a Most élsz, és az Azért vannak a jóbarátok című, utóbbit a közönség között adta elő a fellépő. Citerakoncert A nagyváradi várban megrendezett Magyar Kulturális Napokon vasárnap délután kétszer is színpadra állt az Érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekar. Két koncertet hallhattunk, fél órásakat, először 1 órakor, majd 4 órakor álltak színpadra. Előadásukban műdalok, népdalok és katonadalok szerepeltek, a citerázás mellett énekeltek is a zenekar tagjai. János Piroska, Törő Enikő / erdon.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
